A rizs a gabonák közé tartozik: a nem kezelt gabonaszemekből nyerik, vagyis semmilyen formában nincs módosítva. Tápérték szempontjából a rizs keményítőtartalmú növények közé sorolható, komplex szénhidrátokat tartalmaznak és növényi fehérjeforrások.

Szénhidrátok az emberi szervezet legfőbb energiaforrásai. Kihagyhatatlanok, és napi energiabevitelünk legalább 55%-át kellene kitenniük.

Az általános vélekedéssel szemben a rizs, a búza, a tésztafélék, a kenyér vagy a burgonya fogyasztása nem okoz elhízást, ha kiegyensúlyozott életmóddal párosul.

Ezek az élelmiszereknek ugyanis különleges tulajdonsággal rendelkeznek - a teltség érzését okozzák. A rizs további előnye, hogy kiválóan illeszkedik a zöldségekhez. Az pedig különösen egészséges, ha a keményítőtartalmú élelmiszerek mellé zöldséget is fogyasztunk.



Rizs, a kezdetektől napjainkig

Kína és Indonézia már több, mint 7000 éve termeszt rizst. A „gyökérrel a vízben, kalásszal a nap felé” növő növényből csak a mag belsejét fogyasztjuk. Bár ez az értékes növény sokat utazott, a termesztési módja nem sokat változott. A 10. század környékén a rizst az arabok behozták Madagaszkárra, majd, miután elérkezett Afrika keleti partjaihoz is, a 17. században Észak-Amerikába is megérkezett. Európában először Spanyolországba, majd Franciaországba importálták, ahol intenzíven termesztik 1930 óta.



A rizs termesztése

Ha végigkövetjük a rizstermesztés történelmét, minden földrészre elvezet bennünket; a széles texasi síkságoktól a maláj hegyekig, a Gangesz völgyétől Madagaszkárig vagy Camargue-ig. A rizst összesen 113 országban termesztik. Megterem az alföldeken és fennsíkokon (vagyis a hegyvidéki térségekben, ahol az emberek teraszokat alakítanak ki) vagy az elárasztott területeken is - a rizs ugyanis csak vizet és napfényt igényel.

Fehér hosszúszemű, illatos, teljes szemű vagy vad
Fedezze fel a rizs bármelyik fajtáját, amely életre kelti a táplálkozását.

Az egész világon több mint 8000 fajta rizst termesztenek. Ezek méretük szerint három részre oszthatók: gömbölyű szemű rizs (4 - 5 mm), közepesen hosszú rizs (5 - 7 mm) és hosszúszemű rizs (6 - 8 mm).

A gömbölyű szemű rizs finom és bőséges keményítő tartalmú.

A hosszúszemű rizsa legelterjedtebb típus. Napjainkban ez a rizs szinte mindig gőzölt (parboiled rizs), ami a tápértéke megőrzésére szolgáló ipari technológia. A gőzölt hosszúszemű fehér rizs alkalmazása a konyhában könnyű és praktikus, a szemek pedig nem tapadnak össze.

A természetes aromájú rizsfajták, például a basmati rizs vagy a jázmin rizs : ezek különböző ízeiért a termesztési helyek és körülmények a felelősek.

A természetes rizsnél vagy barnarizsnél megmarad a korpás rosthéj, amely magnéziumot és vitaminokat tartalmaz. Elsősorban az emésztésre kedvező hatása miatt ajánlott a fogyasztása.

Az úgynevezett „vadrizs”, amely a szó eredeti értelmében nem rizs, hanem egy fekete színű vízi növény. A vadrizs az észak-amerikai Nagy-tavak térségében vadon termő gabonanövény. Egy finom és értékes élelmiszer, amelyet gyakran kevernek fehér rizzsel, így igazán eredeti külsejű ételek készíthetők.



Tudta, hogy...?

A rizs az egyedüli olyan létező gabonafaj, amelynek íze a termesztési helyétől függően változik. Az aromás rizs íze természetes, ami termesztés helye szerinti talajfajtától és az éghajlati körülményektől függ.

A rizs az emberiség több, mint felének alapélelmiszere. A fejlődő országokban a rizs az energiabevitel 27%-át, az élelmiszerfehérje 22%-át képviseli!



Gabonák a kiegyensúlyozott táplálkozásért

A táplálkozás- és egészségszakértők ajánlásai egybehangzók - fokozni kell a komplex szénhidrát fogyasztásunkat.

Ideális esetben szükséges lenne, hogy a szénhidrátok a teljes energiabevitel több, mint felét jelentsék (az ajánlott napi bevitel legalább 55%-át), és egyben részesítsük előnyben a komplex szénhidrátokat (keményítő,...) és különösen a kevéssé vagy egyáltalán nem finomított élelmiszereket (teljeskiőrlésű gabonák, hüvelyesek,...), amelyek több tápanyagot és rostokat tartalmaznak.

A rizs ezen felül jelentős mennyiségűvitamint (különösen B1 és B2 és PP-vitaminokat) és ásványi anyagokat (káliumot, magnéziumot és szelént) is tartalmaz.

A rizs nagy mennyiségű rostot (különösen a teljes fajták) tartalmaz, amely megkönnyíti a béláramlást és a teltség érzését kelti, ez pedig korlátozza a túlzott fogyasztást. A rostok ezen felül lassítják a zsírok felszívódását is.